A II. világháború légi bombázásainak civil áldozatainak emlékműve

A II. világháború, és az azt megelőző évek több szempontból is jelentősen érintette Magyarországot. 1937. december 5-én megalakult a „Légoltami Liga”, amely elődjének tekinthető a mai Polgári Védelmi szervezeteknek. Eleinte fontos feladatuk volt a lakosság felkészítése. Mind a vidéki Magyarországon, mind a fővárosban több gyakorlatot tartottak, arra az esetre, ha megkezdődnének Magyarország elleni légitámadások. 1939 januárjában a Liga „Légvédelmi Jóska és Légoltalmi Kati” címmel egy bábjátékot készített, amely ezt követően az ország több pontján bemutatásra került. 1939 decemberében „Szárnyas dandár – Zúgnak a szirénák” cimmel egy propaganda film készült a lakosság figyelmének felkeltésére.

1941-ben Nagy-Britannia (december 3.) és az Amerikai Egyesült Államok (december 6.) is hadat üzent Magyarországnak. Ettől kezdve beállt Magyarországon a hadiállapot. A háborús helyzet változásával, egyre nagyobb katonai nyomás nehezedett Magyarországra. 1943 végén a Szövetségesek partara szálltak Olaszországban. És megindult Európa déli részének elfoglalása.

1944 március 19-én Németország megszállta Magyarországot.

Budapest főváros életében 80 évvel ezelőtt egy súlyos fordulópont következett be. 1944 április 3-án délelőtt negyed tizenegy körül megindult az angolszász haderő első légitámadása Budapest ellen. A támadásra sikeresen reagáltak a hazai földi légvédelem és az őket támogató magyar és német vadászrepülőgépek, ennek következtében a támadás során a bombavetés nem célzottan történt. Budapesten az első légiriadó két és fél óra hosszat tartott. A korabeli újságcikkek szerint:

… a helyzetjelentés alapján megnyugvással és elismeréssel állapította meg, hogy a lakosság mindenütt nem csak megőrizte nyugalmát, hanem a hatósági szervek mellett példás odaadással öntevékenyen vett részt a segítségnyujtási munkálatokban…” (Ellenzék – Független politikai napilap, 1944. április 4.-i száma alapján).

A főváros lakossága példás nyugalommal fogadta a támadást. A légoltalmi intézkedéseket mindenütt pillanatok alatt végrehajtották” (Keleti Ujság, 1944. április 4.-i száma alapján).

Berlin ismerteti a nappali támadás részleteit és dicséri a lakosság magatartását… Budapest lakossága példás magatartást tanusított. A kirendelt katonai osztagokkal, a rendőr-, légoltalmi és tűzoltóalakulatokkal vállvetve oltották el a főváros lakói a kitört tüzeket és vettek részt a mentő- illetve eltakarító munkálatokban.” (Magyarország, 1944. április 4-i száma alapján).

Az első támadások után Budapest ostromának végéig szinte naponta történtek légitámadások. Ezzel a Budapest a II. világháború egyik legvéresebb hadszínterévé vált.

A bombázások áldozatainak emlékére állíttatta a BM Polgári Védelmi Országos Parancsnokság és a Magyar Polgári Védelmi Szövetség

Az emlékmű felirata