1848. márczius 15-e az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kezdetének, a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja, Magyarország nemzeti ünnepe.
Európa több országához hasonlóan Pest-Budán is kitört és itt vér nélkül győzött a forradalom a nemzeti szuverenitás és a polgári átalakulás jelszavaival: szabadság, egyenlőség, testvériség. Megszületett a modern parlamentáris Magyarország, és megkezdődött a szabadságharchoz vezető folyamat, amelynek célja a Habsburg-uralom megszüntetése, a függetlenség és az alkotmányos berendezkedés kivívása volt.
A „Pilvax-kör” – többek között Petőfi Sándor, Jókai Mór, Vasvári Pál és Bulyovszky Gyula – március 14-én este elhatározta, hogy a bécsi forradalom nyomán cselekvésre szánja el magát. Március 15-én délelőtt mozgósították az egyetemi ifjúságot, felolvasták a 12 pontot, amelyet később Landerer és Heckenast nyomdájában a Nemzeti dallal együtt, cenzori engedély nélkül kinyomtattak. Ezt tartjuk a magyar sajtószabadság megszületésének, nem véletlen, hogy március 15-e a magyar sajtó napja is. Délután háromkor a Nemzeti Múzeumnál tartottak egy nagygyűlést, majd a tízezresre duzzadt tömeg a hajóhídon átvonult Budára, ahol hivatalosan is életbe léptették a 12 pontban foglalt követeléseket, és kiszabadították az állítólagos sajtóvétség miatt bebörtönzött Táncsics Mihály újságírót, akit a tömeg diadalmenetben vitt Pestre. Este a Nemzeti Színházban a betiltott Bánk Bán előadásával ünnepelték a forradalom győzelmét.
Másnap, március 16-án már Pest vármegye alispánja, Nyáry Pál, Rottenbiller Lipót, Pest városának alpolgármestere és mások a mozgalom élére álltak, ami így vált országos jelentőségűvé. Este a két testvérváros ki volt világítva, az utcákon hömpölygő tömeg pedig azt harsogta: „éljen a szabadság!”. Az ablakokba nemzeti színű lobogókat tettek ki.
Kossuth és a magyar alsó- és felsőház küldöttsége már március 15-én Bécsbe indult, hogy elérje a felelős magyar kormány kinevezését, de a körülmények megváltozása miatt a delegáció immár Batthyány Lajos gróf azonnali miniszterelnöki kinevezését és István nádor teljhatalommal való felruházását követelte. V. Ferdinánd március 16-án fogadta a küldötteket, de az Államtanács a leirat Kossuth által készített tervezetéből kihagyta Batthyány nevét és a törvények feltétlen szentesítésének ígéretét. A válságos helyzetben István nádor, mint Magyarország teljhatalmú helytartója a király szóbeli beleegyezésével kinevezte miniszterelnökké Batthyányt, aki március 23-án nevezte meg kormánya tagjait. Létrejött tehát a független magyar kormány.
