Ünnepi Közgyűlés

A Fővárosi Polgári Védelmi és Katasztrófavédelmi Szövetség a Magyar Légoltalom (a mai jogutód Katasztrófavédelem) megalakulásának 80. évfordulójáról ünnepi közgyűlés és kiállítás keretében emlékezett meg.

Helyszín: 1149 Budapest, Stefánia út 55., Klub helyiség
Napirend:

12.55 Helyek elfoglalása
13.00 Levezető elnök ismerteti a programot
13.05 Elnökség bevonulása
13.07 Ünnepi köszöntő : Hejüsz István nyá. mk. pv. alezredes, BM. tanácsos, ügyvezető elnök
13.15 Ünnepi Hozzászólások:
Dr. Berki Imre Úr Múzeumigazgató, Katasztrófavédelem Központi Múzeuma
Orovecz István. nyá. pv. vezérőrnagy, MPVSZ Szakmai elnök
Puzder Attila nyá. pv. alezredes, FPVKSZ elnökségi tag
Tatorján István nyá. pv. ezredes, FPVKSZ elnökségi tag
Szabó Dávid tü. főhadnagy, FKI Észak-Pesti Katasztrófavédelmi Kirendeltség, Katasztrófavédelmi megbízott
13.55 Elismerések átadása : Hejüsz István nyá. mk. pv. alezredes, BM. tanácsos, ügyvezető elnök
Sípos András nyá. pv. alezredes, Koordinációs alelnök
14.15 Ünnepi műsor: – Éltes Mátyás Általános iskola és Kollégium Tanárai és diákjai
Kuncz József Úr, FPVKSZ tag
14.50 Állófogadás a megjelentek részére

A magyar légoltalom 1935-ben alakult meg, majd 1937-ben megalakult civil szervezetink jogelődje, a Magyar Légoltalmi Liga. Budapest történetében az első éles légi riadó 1941. április 6-án volt, amikor a német csapatok hajnalban átlépték Jugoszlávia határait, a jugoszláv légierő három bombázógépe pedig berepült Magyarország légtérébe.
1944. április 3-án a Budapest és környéke elleni bombatámadások első szakaszában 5269 polgári lakos vesztette életét, de a légoltalmi intézkedések eredményeként a kitelepített lakosságú kerületi részeken összesen 15-en haltak meg, míg Csepelen egyetlen halott sem volt.
A kidolgozott védelmi terveknek, és a hatékony munkának köszönhetően Magyarországon a becslések szerint 16.000 ember veszette életét a bombázásokban, míg Franciaországban 67.000-en, Ausztriában 40.000-en haltak meg.
A légoltalom a II. világháborút követően teljesen széthullott. A fegyverszünet előírásai következtében feloszlatták a Légoltalmi Ligát. A hidegháború küszöbén 1950-ben megalakult a Belügyminisztérium Légoltalmi Főosztálya, és a legszigorúbb titoktartás mellett újjászervezték a légoltalmat.
1964-ben megváltozott az elnevezés, a légoltalom helyett a továbbiakban a polgári védelem elnevezést használták és használják esetenként ma is.
A rendszerváltás előtt a polgári védelem egyik legnagyobb kihívása az 1986-os csernobili atomerőmű-katasztrófa hatásainak csökkentése és a mentesítés feladatai voltak.
A délszláv válság idején a polgári védelem hivatásos állománya a határ menti települések polgári védelmi felkészülését, a lakosság tájékoztatását is segítette.
Az 1999. évi LXXIV. törvény országos komplex katasztrófavédelmi szervezetet hozott létre, Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság néven.
Az újonnan alakult szervezetnek be kellett és kell avatkoznia belvizek, nagy kiterjedésű erdőtüzek, rendkívüli hóesés, árvíz, madárinfluenza, stb., esetében, valamint gyakoriak lettek külföldi segítségnyújtások is.

Köszönjük Dr. Berki Imre Úr Múzeumigazgató és munkatársai segítségét a kiállítás berendezésében.

FPVKSZ – Elismerésben részesültek-2015-12-12-ünnepi közgyűlés

 

Megemlékezés a II. világháború légibombázásainak civil áldozatairól!

A Fővárosi Polgári Védelmi és Katasztrófavédelmi Szövetség a Magyar Polgári Védelmi Szövetséggel és együttműködő partnereikkel a korábbi évek hagyományainak megfelelően ebben az évben is megemlékezett a II. világháború légibombázásainak civil áldozatairól.
Az idei megemlékezésre katonai tiszteletadás mellett, május 8-án került sor, a Rákóczi (Lágymányosi) híd pesti hídfőjénél 1998-ban felállított emlékműnél.
Az ünnepi beszédében Orovecz István nyá. pv. vezérőrnagy Úr a Magyar Polgári Védelmi Szövetség szakmai elnöke kiemelte, hogy a történelem talán legtöbb civil áldozatot követelő háborúja Európában 1945. május 9-én ért végett, pontosan 70 évvel ezelőtt, az ez évi megemlékezésnek ez különleges többlet jelentést adott. Szintén fontosnak tartotta, hogy a történészek nagy része is elfogadja, hogy Budapest ostroma a II. világháború egyik legvéresebb, legnagyobb hatású ostromának tekinthető, többek egybehangzó véleménye alapján joggal nevezhető „második Sztálingrádi csatának”, a város nagy része elpusztult, a lakóépületek jelentős része is nagymértékben károsodott. Az emlékmű felállítási helyén egykor hadi üzem és rendező pályaudvar volt, amely létesítmények a bombázások kiemelt célpontjai voltak. Orovecz tábornok Úr beszélt arról is, hogy ugyan maga a II. világháború véget ért, azonban hatása a mai napig érezhetően befolyásolja Budapest lakosságának életét, hiszen mind a mai napig kerülnek, elő fel nem robban bombák, gránátok, tüzérségi lőszerek, annak ellenére, hogy a harcok befejezése utána nagyon gyorsan megkezdték a tűzszerészek a veszélymentesítést.
Az ünnepi beszéd után Kuncz József Úr a Fővárosi Polgári Védelmi és Katasztrófavédelmi Szövetség tagja Radnóti Miklós egyik versét szavalta el.
A vers után katonai tiszteletadással a megemlékezés koszorúit helyezték el:

A Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal részéről:
Tarlós István Főpolgármester Úr képviseletében Vörös György Úr, Üzemeltetési Főosztályvezető-helyettes, nyugállományú ezredes

Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság képviseletében:
Kovács Zoltán Úr, tü. alezredes
Sági Norbert Úr, tü. főhadnagy

A IX. kerületi Rendőrkapitányság képviseletében:
Fórizs Sándor Úr, r. százados, Rendészeti osztályvezető

A Lengyel Nagykövetség képviseletében:
Kowalski Roman Úr, Nagykövet

A Német Nagykövetség képviseletében:
Dr. Jens Waibel Úr, Kulturális attasé
Manfred Ambrust Úr, Katonai attasé általános helyettese

A Magyar Polgári Védelmi Szövetség Országos Elnöksége képviseletében:
Dr. habil Endrődi István Úr, tü. ezredes, Országos elnök
Dr. Muhoray Árpád Úr, pv. vezérőrnagy, országos elnökség tagja

A Pest Megyei Polgári Védelmi Szövetség, valamint a Budapesti Nyugállományúak klubja, Műszaki Tagozat képviseletében:
Gáspár József Úr, nyá. pv. ezredes, Elnök

A Fővárosi Polgári Védelmi és Katasztrófavédelmi Szövetség képviseletében:
Hejüsz István Úr, nyá. mk. pv. alezredes, ügyvezető elnök
Sipos András Úr, nyá. pv. alezredes, koordinációs alelnök

A Budapest X. kerületi Éltes Mátyás Általános Iskola és Kollégium képviseletében:
Mischinger Gábor Úr, Pedagógiai asszisztens
Liebe Józsefné, Marika Úrhölgy, Gyermek- és ifjúsági felügyelő
valamint az iskola tanulóinak képviselői

A koszorúzási ünnepség a Szózat és a Takarodó jel hangjaival ért véget.

Köszönet tagjainknak és együttműködő partnereinknek!

Fővárosi, valamint az Országos Katasztrófavédelmi Ifjúsági versenyen, azok szervezésében és lebonyolításában Szövetségünk tagságából,
valamint együttműködő partnereinktől az alábbi személyek vettek részt:

Sebes Péter nyá. pv. ezredes
Sípos András nyá. pv. alezredes
Orosz Zoltán nyá. pv. alezredes
Puzder Attila nyá. pv. alezredes
Dobrai János nyá. pv. ezredes
Falusi László nyá. pv. alezredes
Csatai István nyá. pv. alezredes
Hejüsz István nyá. mk. pv. alezredes
Jekelfalussy Margit
Valent Istvánné
Józsa Ildikó
Mészáros Etelka
Székely Lajos
Berta György
Vid Gábor
Szűcs Brigitta
Papp Tibor
Szegedy Viktor
Csorba Attila
Turcsán Zoltán
Mischinger Gábor
Liebe Mária
Fehér Zoltán
Boros Tamás (tanuló)
Kiss Árpád (tanuló)
Szekér Attila (tanuló)
Sándor Bernát (tanuló)
Botlik Richárd (tanuló)

Köszönjük az itt felsorolt valamint a háttérben munkálkodó tagok munkáját, mellyel nagyban hozzájárultak a versenyek sikeres lebonyolításához.

FPVKSZ Elnökség

A Magyar Polgári Védelmi Szövetség 2015-ben is megrendezte a felmenő rendszerű katasztrófavédelmi ifjúsági versenyt!

Az évről évre több ezer általános és középiskolás gyermeket megmozgató, felmenő rendszerű katasztrófavédelmi ifjúsági verseny célja, hogy a résztvevő iskolások veszélyhelyzeti ismeretekre tegyenek szert, illetve jártasságot szerezzenek önmaguk vagy mások mentésében. Ez az idén az általános iskolások között a mohácsi Kisfaludy Károly Gimnázium csapatának sikerült a legjobban, a középiskolások között pedig a tavalyi győztes, a kiskunmajsai „Aranycsapat” újrázott.

A teljes cikk az alábbi linken érhető el:

http://mpvsz.hu/hirek/504-gyozott-a-mohacsi-altalanos-es-a-kiskunmajsai-kozepiskolas-csapat

2015. évi Fővárosi Katasztrófavédelmi Ifjúsági verseny

A versenyről a “JÁTÉK, IFJÚSÁGI VERSENYEK” link alatt olvashat!

Országos Katasztrófavédelmi Ifjúsági Verseny – 2015

verseny plakátMPVSZ-plakat-2015

További információt a honlapon a ” JÁTÉK, IFJÚSÁGI VERSENYEK” alatt olvashat!

Megemlékezés

Tisztelt Tagság!

2015 február 27-én a Budai Várban, a Hadtörténeti Intézet udvarán elhelyezett emléktáblánál a Magyar Polgári Védelmi Szövetség szervezésében a Légoltalom, Polgári Védelem Hőseiről valamint a Nemzetközi Polgári Védelmi napról emlékeztek meg az egybegyűltek.
A felhívójel és a Himnusz hangjai után az ünnepség narrátora Gáspár József nyá. pv. ezredes köszöntötte a megjelent szervezetek képviselőit, és felkérte Kácsorné Török Ildikó Úrhölgyet a Fővárosi Polgári Védelmi és Katasztrófavédelmi Szövetség elnökségi tagját, ünnepi beszédének megtartására.
A beszédet követően Kuncz József Úr a Fővárosi Polgári Védelmi és Katasztrófavédelmi Szövetség tagjának szavalatát hallgathatták meg a jelenlévők.
A megemlékezésen az alábbi szervezetek képviselői helyezték el a kegyelet virágait:
– Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
– HM Védelmi Hivatal
– Magyar Polgári Védelmi Szövetség
– Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság
– Magyar Vöröskereszt
– RSOE
– Budapesti Tűzoltó Szövetség
– Magyar Polgári Védelmi Tudományos Egyesület
– Pest Megyei Polgári Védelmi Szövetség
– Fővárosi Polgári Védelmi és Katasztrófavédelmi Szövetség

A megemlékezés a Szózat és a takarodó jel hangjaival ért véget.

Beszámoló és Tisztújító Közgyűlés!

Tisztelt Tagtársaink!

2015. február 20-n került sor a Szövetségünk Beszámoló és Tisztújító Közgyűlésére. A rendezvényen számadásra került az elmúlt 5 év munkája, és megválasztásra kerültek az új tisztségviselők.

A közgyűlés első felében a beszámoló került ismertetésre, melyet a tagság egyhangúlag fogadott el.

FPVKSZ-Beszamolo 2010_2014-ről

A közgyűlés második felében került sor a tisztújításra, melynek eredményét Szász Margit Úrhölgy, a Szavazatszámláló Bizottság elnöke ismertette. 42 fő szavazott, ebből 2 szavazat érvénytelen volt, így 40 érvényes szavazat alapján az alább felsorolt személyek kerültek megválasztásra:

Tisztségviselők:

Hejüsz István nyá. mk. pv. alezredes ügyvezető elnök 40 szavazat
Tóth Ferenc tű. dandártábornok szakmai alelnök 40 szavazat
Sipos András nyá. pv. alezredes koordinációs alelnök 40 szavazat

Elnökségi tagok:

Kácsorné Török Ildikó 40 szavazat
Orosz Zoltán nyá. pv. alezredes 38 szavazat
Puzder Attila nyá. pv. alezredes 30 szavazat
Kocsik Pál 29 szavazat
Tatorján István nyá. pv. ezredes 26 szavazat
Vid Gábor 21 szavazat

Szavazatot kapott, de nem került megválasztásra:

Radványi Imre nyá. pv. ezredes 20 szavazat
Schmidt György nyá. pv. alezredes 15 szavazat
Mischinger Gábor 14 szavazat
Trinyik István 6 szavazat

Felügyelő Bizottság:

Sebes Péter nyá. pv. ezredes elnök 40 szavazat
Csábrági László nyá. pv. ezredes tag 40 szavazat
Mészáros Etelka tag 40 szavazat

Ezúton köszönjük meg mindenkinek a támogató segítő munkáját és az Újonnan megválasztott Elnökségnek jó munkát kívánunk!

KÖSZÖNJÜK A SEGÍTSÉGET!

Az ENSZ Közgyűlése 1985 – ben foglalta határozatba az önkéntesek nemzetközi napjának megtartását, ez tehát a te, ti, önök napja tisztelt önkéntesek!

Egyben jó lehetőség arra, hogy a Fővárosi Polgári Védelmi és Katasztrófavédelmi Szövetség nevében köszönetet mondjunk azért a sokrétű, sokszor embert próbáló munkáért, amivel hozzájárultak a Polgári Védelem, Katasztrófavédelem ügyéhez.

Továbbra is számítunk munkátokra, pozitív, segítőkész hozzáállásotokra!

Köszönjük az elvégzett munkát!

Fővárosi Polgári Védelmi és Katasztrófavédelmi Szövetség Elnöksége

A Természeti Katasztrófák Csökkentésének Világnapja

Az Egyesült Nemzetek Szervezete 1999 óta minden év október második szerdáját a természeti katasztrófák áldozatainak emléknapjává nyilvánította. Az elmúlt években a Föld mintegy 348 millió lakóját érintették természeti csapások – ez a szám közel négyszerese az 1990-es adatnak. Leggyakoribb ember áldozatokkal járó katasztrófák a földrengések, vulkánkitörések, áradások és aszályok, földcsuszamlások, erdőtüzek, hurrikánok és hasonlók több százezer ember életét követelték (ez a szám 1990-ben még  közel 53 ezer volt). Az áldozatok számának ilyen mértékű növekedése összefüggésbe hozható a globális fölmelegedéssel.

Az elmúlt évtizedben határozottan növekedett mind a természeti katasztrófák, mind azok áldozatainak száma. Míg 1990-ben 261 természeti katasztrófa történt, addig napjainkban ez a szám több mint félezerre emelkedett. Nem csak arról van tehát szó, hogy napjainkban Földünkön egyre több és több katasztrófára kell számítanunk, hanem arról is, hogy egyre több ember van kitéve az ilyen veszélyeknek. A veszélyhelyzetet csak növeli, hogy a Föld népességének jelentős része több tízmilliós óriásvárosokban, illetve azok szegénynegyedeiben él. A túlnépesedés miatt súlyos természeti veszélyeket rejtő területek is benépesülnek: az árterek, földcsuszamlásoktól rendszeresen sújtott hegyoldalak sem maradnak lakatlanul.

Az ENSZ a természeti katasztrófákat globális problémának tekinti, ezért már az 1990-es években ajánlásokat dolgozott ki és nemzetközi összefogást sürgetett a természeti katasztrófák megelőzése és pusztító hatásuk csökkentése érdekében. Az átfogó program célja, hogy az egyes országok tevékenységén keresztül koordinálja a globális erőfeszítéseket, ezáltal hatékonyabbá tegye a katasztrófák megelőzését. Az Európai Unióhoz történt csatlakozással hazánk bel- és külpolitikájában, illetve a katasztrófavédelem szakmai tevékenységében egyre erőteljesebb és kiemelkedően fontos irányvonalat jelentenek a környezetvédelem és a biztonság kérdéseinek megoldásai. A 2005. januárban, Japánban megrendezett Katasztrófa Csökkentési Világkonferencia, további fontos határozatokat hozott a megelőzés érdekében és

jóváhagyta a következő évtizedre, a katasztrófák megelőzésének és csökkentésének Általános Cselekvési Tervét. A tervben meghatározták azokat a stratégiai célokat és az ehhez szükséges intézkedéseket, amelyek biztosítják a nemzetek katasztrófákkal szembeni ellenálló képességének növelését. A konferencián kimagasló szerepet betöltő UN ISDR (ENSZ Katasztrófacsökkentés Nemzetközi Stratégiája) határozott irányt vett arra, hogy szerepet vállaljon a nemzetközi katasztrófa-csökkentési programok kidolgozásában, megvalósításában, főleg az alábbi területeken: lakosságtájékoztatás, képzés és oktatás, információkezelés és csere.

Elékezzünk az Áldozatokra és köszönjük meg a Hivatásos, Nyugállományú Katasztrófavédelmi munkatársak, Civil szervezetek állományának áldozatos munkáját!