2022. 03.26.-n lezajlott Szövetségünk 2021. évi értékelő és a 2022, évi feladatszabó küldöttgyűlése. Ezúton szeretnénk megköszönni mindenkinek aki részvételével megtisztelte rendezvényünket, ezzel is segítve Szövetségünk munkáját. Külön is megköszönjük Sebes Peter, Sípos András, és Puzder Attila munkáját, akik tevékenyen vettek részt a beszámolók és az ünnepi megemlékezés anyagainak elkészítésében. Köszönjük minden tagtársunk 2021. évi munkáját és tevékeny részvételét Szövetségünk mindennapi életében.
Napirend:
1. Beszámoló a Szövetség 2021. évben végzett munkájáról 2. Beszámoló a 2021. évi gazdálkodás helyzetéről 3. A 2022-es év tervezett fő feladatai 4. Megemlékezés a Nemzetközi Polgári Védelmi Napról
A Nemzetközi Polgári Védelmi Világszervezet 1972. március 1-jén alakult meg. Erre emlékezve 1992-ben határoztak a POLGÁRI VÉDELEM VILÁGNAPJA-nak megrendezéséről. Magyarország is csatlakozott az akkori felhíváshoz. Magyarország 1989-ben ratifikálta és hirdette ki az 1949. évi genfi egyezmény két jegyzőkönyvében foglaltakat, amely kimondja a polgári védelem humanitárius jellegét, azt határozottan elkülöníti a fegyveres erőktől, továbbá a polgári védelem feladatai közé sorolja a katasztrófák veszélyeitől való védelmezést, az életben maradás feltételeinek biztosítását. Világszerte látványos mentési gyakorlatokat rendeznek ezen a napon, március 01.-n.
Jogelődünk a Légoltalmi Liga!
Az I. világháborút követően a 20-as évek végére, a 30-as évek elejére a legtöbb európai országban megalakították az első állandó légoltalmi szervezeteket. A légoltalmi szervezetek szervezése kétféle módon történt, a szélesebb tömegekre támaszkodó társadalmi, valamint a hatósági intézkedéseket központi irányítására szolgáló szervek jellemzően egyidejűleg és párhuzamosan épültek ki. Magyarországon, a vezető európai államokhoz viszonyítva néhány évvel később történt meg a légoltalmi szervezetek kereteinek kialakítása. Ennek alapján jött létre a hatósági légoltalom megvalósítását előíró, a légvédelemről szóló 1935. évi XII. törvény és az ennek végrehajtására kiadott 15/1936. sz. honvédelmi miniszteri rendelet a „Légoltalmi Utasítás”. A törvény előírta, hogy minden 14 és 60 év közötti magyar állampolgár, nemre való tekintet nélkül, légoltalmi kötelezettség alá esik. A honvédelmi miniszter jogköre lett a városok, községek, legfontosabb üzemek, ipartelepek stb. veszélyeztetettségének megállapítása és besorolása. Pontosan meghatározták a légoltalom fogalmát, feladatát és vezetési struktúráját. A honvédelmi miniszter a légoltalom irányítását az Országos Légvédelmi Parancsnok útján végezte. A társadalom széles rétegeinek mozgósítását és tájékoztatását az 1937. december 5-én megalakított Légoltalmi Ligaalapjain képzelték el. A Liga társadalmi szerveződés volt, amely az ország közigazgatási tagozódásának megfelelően épült ki. Fő feladata a lakosság légoltalmi felkészítése és a hatósági feladatok társadalmi támogatása volt.
A Nemzetközi Polgári Védelmi Nap alkalmából ezen a területen dolgozó minden kedves volt és jelenlegi Polgári Védelmi-s ismerősünknek, barátunknak, volt munkatársaknak minden jót, Erőt, Egészséget kívánunk!
Tisztelet a Hősöknek!
FPVKSZ Elnökség
https://fpvksz.hu/wp-content/uploads/2024/02/logo_transzparens3-175x300.png00HejuszIhttps://fpvksz.hu/wp-content/uploads/2024/02/logo_transzparens3-175x300.pngHejuszI2022-03-01 05:29:392024-02-24 12:48:04Nemzetközi Polgári Védelmi Nap!
2021. december 30.-n megtartásra került szövetségünk 2021.-évi évbúcsúztató rendezvénye. Köszönjük mindenkinek aki a meghívásnak eleget téve részt vett a rendezvényen. Rendezvényünkön hagyományosan köszöntöttük a kerek évfordulós tagtársainkat: Koók Zsófia, Puzder Attila, Gavrán lászló – nak sok boldogságot kívánunk!
A Fővárosi Polgári Védelmi és Katasztrófavédelmi SzövetségElnöksége a korábbi évek hagyományaitól eltérően a mai napon emlékezett meg a II. világháború légibombázásainak civil áldozatairól.
A megemlékezésnek több időszerűsége is volt:
Légoltalmi Liga megalakulása
A Magyar Légoltalom megalakulása
Magyar Polgári Védelmi Szövetség megalakulása
Fővárosi Polgári Védelmi és Katasztrófavédelmi Szövetség megalakulása
Az 1998-ban felállított emlékműnél Sipos András nyá. pv. alezredes, Koordinációs alelnök mondott ünnepi beszédet.
Tisztelt Emlékező közösség!
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Kedves megjelentek!
Tisztelt Emlékezők!
A járványhelyzet miatt ma a korábbi évektől eltérő időben emlékezünk a bombázások polgári áldozataira. Az eltérő időpontnak mégis aktualitást ad, több esemény. Egyrészt a szövetséges haderők 1944 áprilisátólnovember végéig rendszeresen bombázták a fővárost. Másrészt két nap múlva december 5-én ünnepeljük a korabeli hivatásos Légoltalom munkáját segítő társadalmi szervezet a Légoltalmi Liga megalakulásának 84. évfordulóját. Jogutódja a Magyar Polgári Védelmi Szövetség pedig idén lett 30 éves, ennek megünneplésére szintén a következő héten kerül sor. A jövő évben pedig 87. évfordulója lesz annak, hogy megalakult a Polgári Védelem, a Katasztrófavédelem jogelődje a magyar Légoltalom.
A bombázásokról, az áldozatokról Radnóti Miklós Nem tudhatom című versének néhány sora jut eszembe
„Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj,
s nem tudja, hol lakott itt Vörösmarty Mihály, annak mit rejt e térkép? gyárat s vad laktanyát, de nékem szöcskét, ökröt, tornyot, szelíd tanyát, az gyárat lát a látcsőn és szántóföldeket, míg én a dolgozót is, ki dolgáért remeg,”
Kedves Barátaink!
A repülőgépek I. Világháborúban történt megjelenésével, alkalmazásával világossá vált, hogy legújabb kori történelmünk lehetséges háborúi már nem csak a csatatereken harcoló katonák között zajlanak. A hadviselésnek új fejezete kezdődött a légierők megjelenésével és meghatározó szereplővé válásával. A hadiüzemek, utánpótlási bázisok, útvonalak, vasúti csomópontok támadása révén súlyos életveszélyt jelentettek és jelentenek a hátországban élő polgári lakosságra is.
Itt a Rákóczi híd (volt Lágymányosi híd) pesti hídfőjénél áll ez az emlékmű, amit minden év májusában katonai tiszteletadással megkoszorúzunk. Elhelyezzük a megemlékezés virágait, lerójuk kegyeletünket azok előtt a névtelen tíz- és százezrek előtt, akik egy esztelen, őrült eszme világuralmi törekvései miatt veszítették életüket. Asszonyok, idős emberek, ártatlan csecsemők, a jövő nemzedékét képviselő gyermekek haltak értelmetlen halált az óvóhelyek mélyén, az utcán, vagy éppen a lakóhelyükön, munkahelyükön. Ők azok a névtelen tömegek, akik nem harcközben, az ellenséggel vívott csatában vesztették életüket, hanem ártatlanul a hétköznapi események során.
A bombázások szüneteiben a Légoltalom szervezetei és a Légoltalmi Liga –mint társadalmi szervezet- önkéntesei mentették a romok alá szorultakat, látták el a sebesülteket, temették az elhunytakat.
Ezek a száraz tények, melyek nem adják elég hűen vissza sem az átélt borzalmakat, a nyomort a pusztulást, sem a mentőszervezetek emberfeletti erőfeszítéseit.
Tisztelt Megemlékezők!
Huszonhárom évvel ez előtt a BM Polgári Védelem Országos Parancsnoksága, a Magyar Polgári Védelmi Szövetség Elnökségével, a Fővárosi Polgári Védelmi és Katasztrófavédelmi Szövetséggel és a IX. kerület korabeli vezetésével karöltve hozta létre, teremtette meg ezt az emlékművet. Úgy éreztük és érezzük, hogy kezdeményezésünk jó célt szolgált. Az emlékmű a maga egyszerű módján emlékeztet a szörnyűségekre. Lehetővé teszi kegyeletünk lerovását a háború polgári áldozatainak emléke előtt és ébren tartja a ma élők figyelmét, hogy elkerüljék, elkerülhessék az ilyen szörnyűségeket.
Bár hetvenhat éve elcsendesedtek a fegyverek, véget ért a háború, mi mégis minden évben eljövünk ide a pesti hídfőhöz, mert őszintén hisszük, hogy amikor elhelyezzük az emlékezés virágait és csendes főhajtással tisztelgünk a több mint félévszázada elhunyt emberek emléke előtt, akkor ismét hitet teszünk a béke megőrzése mellett, hitet teszünk a háború ellen.
Köszönöm figyelmüket!
Felkérem Hejüsz István nyá. mk. pv. alezredes, tanácsos Urat Szövetségünk elnökét az emlékezés koszorújának elhelyezésére!
Az Egyesült Nemzetek Szervezete minden év október második szerdáját a természeti katasztrófák áldozatainak emléknapjává nyilvánította. Az elmúlt években a Föld több százmillió lakóját érintették természeti csapások – ez a szám közel négyszerese az 1990-es adatnak. Leggyakoribb emberáldozatokkal járó katasztrófák a földrengések, vulkánkitörések, áradások és aszályok, földcsuszamlások, erdőtüzek, hurrikánok és hasonlók, valamint két éve a COVID-19, ami több százezer, millió ember életét követelték (ez a szám 1990-ben még közel 53 ezer volt). Az áldozatok számának ilyen mértékű növekedése összefüggésbe hozható a globális fölmelegedéssel is.
Az elmúlt évtizedben határozottan növekedett mind a természeti katasztrófák, mind azok áldozatainak száma. Míg 1990-ben 261 természeti katasztrófa történt, addig napjainkban ez a szám több ezerre emelkedett. Nem csak arról van tehát szó, hogy napjainkban Földünkön egyre több és több katasztrófára kell számítanunk, hanem arról is, hogy egyre több ember van kitéve az ilyen veszélyeknek. A veszélyhelyzetet csak növeli, hogy a Föld népességének jelentős része több tízmilliós óriásvárosokban, illetve azok szegénynegyedeiben él. A túlnépesedés miatt súlyos természeti veszélyeket rejtő területek is benépesülnek: az árterek, földcsuszamlásoktól rendszeresen sújtott hegyoldalak sem maradnak lakatlanul.
Az ENSZ a természeti katasztrófákat globális problémának tekinti, ezért már az 1990-es években ajánlásokat dolgozott ki és nemzetközi összefogást sürgetett a természeti katasztrófák megelőzése és pusztító hatásuk csökkentése érdekében. Az átfogó program célja, hogy az egyes országok tevékenységén keresztül koordinálja a globális erőfeszítéseket, ezáltal hatékonyabbá tegye a katasztrófák megelőzését. Elismerni az egyéni és közösségi akciókat a katasztrófák elleni harcban. Olyan társadalmak formálása, amelyek alkalmazkodóképesek, rugalmasak a katasztrófahelyzetekben. A katasztrófákban érintett személyek számának csökkentése.
Nemzetközi elnevezése: „International Day for Disaster Reduction”
Elékezzünk az Áldozatokra és köszönjük meg a Hivatásos, Nyugállományú Katasztrófavédelmi munkatársak, Civil szervezetek állományának áldozatos munkáját!
https://fpvksz.hu/wp-content/uploads/2024/02/logo_transzparens3-175x300.png00HejuszIhttps://fpvksz.hu/wp-content/uploads/2024/02/logo_transzparens3-175x300.pngHejuszI2021-10-13 06:09:282024-02-24 12:48:04A Természeti Katasztrófák Csökkentésének Világnapja
A kialakult pandémiás helyzet miatti rendkívüli időszakban is megtartotta Szövetségünk a 2020 évi Értékelő és Feladatszabó online Közgyűlését, melyre 36 fő regisztrált. A regisztrált tagok közül 33 fő vett részt az online közgyűlésen.A szavazáson érvényes szavazatot 31 fő adott, sajnálatos módon 2 fő többszörösen (többes szavazás) adott le szavazatot, melyet értelemszerűen érvénytelennek kellett tekinteni. A közgyűlés napirendi pontjaira (A közgyűlés napirendje; a FPVKSZ 2020 évi beszámolója; a FEB beszámolója; és a FPVKSZ 2021 évi munkaterve) minden szavazó elfogadta, azokra válaszuk egységesen „IGEN” volt. A közgyűlés létszáma az előírások szerint megfelelő volt, a közgyűlés szavazatképes volt, az szabályosan zajlott le. Az elnökség megköszöni a tagság részvételét a közgyűlésen és a szavazáson. Igazán örömteli és megtisztelő tapasztalni-érezni, hogy tagtársaink a jelen időszakban, amikor a veszélyhelyzet, a pandémia, a korlátozások, egzisztenciális bizonytalanság, egyéni- és családi tragédiák teszik mind nehezebbé a mindennapi életünket képesek- és akarnak a köz ügyeivel, más embertársaik megsegítésével foglalkozni! Köszönet érte! Reméljük, hogy mielőbb megszűnik ez az áldatlan járványhelyzet és mielőbb ismételten személyesen is találkozhatunk a tagsággal!
Addig is minden tagunknak kívánunk jó egészséget, vigyázzatok magatokra!
Üdvözlettel a FPVKSZ elnöksége és FEB nevében:
Puzder Attila nyá. pv. alezredes
Fővárosi Polgári Védelmi és Katasztrófavédelmi Szövetség
Szakmai alelnök
https://fpvksz.hu/wp-content/uploads/2024/02/logo_transzparens3-175x300.png00HejuszIhttps://fpvksz.hu/wp-content/uploads/2024/02/logo_transzparens3-175x300.pngHejuszI2021-05-18 15:15:352024-02-24 12:48:052020 évi Értékelő, Feladatszabó online közgyűlés!
A Fővárosi Polgári Védelmi és Katasztrófavédelmi Szövetség a korábbi évek hagyományainak megfelelően ebben az évben is megemlékezett a II. világháború légibombázásainak civil áldozatairól. Az idei megemlékezésre a vonatkozó jogszabályok betartásával csak online módon kerülhet sor.
Az emlékművet U. Szegedi Árpád tervezte és Stekly Zsuzsa zománcművész alkotta képekből állították a Légibombázások polgári áldozatai emlékére.
Fontos kiemelni : „A Polgári Védelem és jogelődje a magyar légoltalom egykori munkatársai, hivatásos és önkéntes tagjai ez időszakban szerzett szakmai tapasztalatai beépültek a PV ismeretanyagába. A lakosság kitelepítésének, az óvóhelyi védekezésnek, a lakosság riasztásénak, a romok alól történő mentés elméleti és gyakorlati ismereteinek, a lakosság szükség ellátása és a termelés folyamatos biztosítása megszervezésben szerzett ismeretek jól hasznosulnak az úgynevezett „békeidőszaki katasztrófák” kezelése során is. A polgári veszélyhelyzet kezelés rendszerének készen kell állni választ adni a biztonságot fenyegető valamennyi kihívásra, legyen ez régi, vagy új, békés, vagy fegyveres. A polgári védelem ebben is különbözik más feladatoktól.”
Az emlékmű 1998. május. 8.-i ünnepélyes avatása óta minden év májusának első péntekén immár 23.-ik alkalommal emlékezünk az áldozatokra.
A bombázások polgári áldozatainak emlékére
A repülőgépek I. Világháborúban történt megjelenésével, alkalmazásával világossá vált, hogy legújabb kori történelmünk lehetséges háborúi már nem csak a csatatereken harcoló katonák között zajlanak. A hadviselésnek új fejezete kezdődött a légierők megjelenésével és meghatározó szereplővé válásával. A hadiüzemek, utánpótlási bázisok, útvonalak, vasúti csomópontok támadása révén súlyos életveszélyt jelentenek a hátországban élő polgári lakosságra is.
A Rákóczi híd (volt Lágymányosi híd) pesti hídfőjénél áll egy emlékmű, amit minden év májusában katonai tiszteletadással megkoszorúzunk. Elhelyezzük a megemlékezés virágait, lerójuk kegyeletünket azok előtt a névtelen tíz- és százezrek előtt, akik egy esztelen, őrült ember világuralmi törekvései miatt veszítették életüket. Asszonyok, idős emberek, ártatlan csecsemők, a jövő nemzedékét képviselő gyermekek haltak értelmetlen halált az utcán, az óvóhelyek mélyén, vagy éppen a lakóhelyükön, munkahelyükön. Ők azok a névtelen tömegek, akik nem harcközben, az ellenséggel vívott csatában vesztették életüket, hanem olyan hétköznapi események során, amikor a háziasszony talán éppen ebédet készített gyermekeinek, a gyermekek esetleg az udvaron játszottak, más emberek éppen munkahelyükre igyekeztek, vagy ott dolgoztak. A bombát azonban már kioldották és elindult pusztító útjára, hogy házakat döntsön romba, iskolákat, otthonokat, munkahelyeket taroljon le, nyomort, pusztulást és halottakat hagyva maga mögött. A bombázások szüneteiben a Légoltalom szervezetei és a Légoltalmi Liga –mint társadalmi szervezet- önkéntesei mentették a romok alá szorultakat, látták el a sebesülteket, temették az elhunytakat.
Igen, ilyen volt a háború!
A ma embere – szerencsére – már csak a történelemkönyvből, filmekből szerezhet ismeretet a régmúlt idő eseményeiről, esetleg a még élő idősebb korosztály visszaemlékezéseiből nyerhet képet a szörnyűségekről. Elmondásuk alapján próbálja megérteni milyen érzés volt hallani a sziréna vészjósló rikoltását, a bombák hatalmas robbanásának hangját, látni annak szörnyű pusztítását. Bízunk abban, hogy a mai nemzedék már soha nem fogja éles helyzetben megtapasztalni azt, hogy mit jelent a háború. Nem fogja megszenvedni, megtapasztalni, hogy mit jelent egy világuralomra törő őrült politika háborús következménye.
Az emlékművek általában alakjaikkal is a győzelmet hirdetik. Ez az emlékmű azonban más. Az alkotó szobrászművész torz, kétségbeesett, halálfélelemtől rettegő arcokat ábrázol, ami jelképes megjelenítése annak a borzalomnak, amit a háború pusztítása hordott magában.
Huszonhárom évvel ez előtt a Polgári Védelmi Országos Parancsnokság, a Magyar Polgári Védelmi Szövetség elnöksége, a Fővárosi Polgári Védelmi és Katasztrófavédelmi Szövetség a IX. kerület korabeli vezetésével karöltve hozta létre, teremtette meg ezt az emlékművet. Úgy éreztük és érezzük, hogy kezdeményezésünk jó célt szolgált. Az emlékmű a maga egyszerű módján emlékeztet a szörnyűségekre. Lehetővé teszi kegyeletünk lerovását a háború polgári áldozatainak emléke előtt és ébren tartja a ma élők figyelmét, hogy elkerüljék, elkerülhessék az ilyen szörnyűségeket.
Bár hetvenhat éve elcsendesedtek a fegyverek, véget ért a háború, mi mégis minden évben elmegyünk a pesti hídfőhöz, mert őszintén hisszük, hogy amikor elhelyezzük az emlékezés virágait és csendes főhajtással tisztelgünk a több mint félévszázada elhunyt emberek emléke előtt, akkor ismét hitet teszünk a béke megőrzése mellett, hitet teszünk a háború ellen.
Őszintén reméljük, hogy a járványveszély csökkenése jövőre ismét lehetővé teszi a helyszíni személyes megemlékezést, kegyeletünk lerovását.
Sipos András nyá. pv. alezredes
Fővárosi Polgári Védelmi és Katasztrófavédelmi Szövetség
Koordinációs Alelnök
OLYMPUS DIGITAL CAMERA
https://fpvksz.hu/wp-content/uploads/2024/02/logo_transzparens3-175x300.png00HejuszIhttps://fpvksz.hu/wp-content/uploads/2024/02/logo_transzparens3-175x300.pngHejuszI2021-05-07 06:17:142024-02-24 12:48:05Megemlékezés a II. világháború légibombázásainak civil áldozatairól!
A Nemzetközi Polgári Védelmi Világszervezet 1972. március 1-jén alakult meg. Erre emlékezve 1992-ben határoztak A POLGÁRI VÉDELEM VILÁGNAPJÁnak megrendezéséről. Magyarország is csatlakozott az akkori felhíváshoz. Magyarország 1989-ben ratifikálta és hirdette ki az 1949. évi genfi egyezmény két jegyzőkönyvében foglaltakat, amely kimondja a polgári védelem humanitárius jellegét, azt határozottan elkülöníti a fegyveres erőktől, továbbá a polgári védelem feladatai közé sorolja a katasztrófák veszélyeitől való védelmezést, az életben maradás feltételeinek biztosítását. Világszerte látványos mentési gyakorlatokat rendeznek ezen a napon, március 01.-n.
Jogelődünk a Légoltalmi Liga!
Az I. világháborút követően a 20-as évek végére, a 30-as évek elejére a legtöbb európai országban megalakították az első állandó légoltalmi szervezeteket. A légoltalmi szervezetek szervezése kétféle módon történt, a szélesebb tömegekre támaszkodó társadalmi, valamint a hatósági intézkedéseket központi irányítására szolgáló szervek jellemzően egyidejűleg és párhuzamosan épültek ki. Magyarországon, a vezető európai államokhoz viszonyítva néhány évvel később történt meg a légoltalmi szervezetek kereteinek kialakítása. Ennek alapján jött létre a hatósági légoltalom megvalósítását előíró, a légvédelemről szóló 1935. évi XII. törvény és az ennek végrehajtására kiadott 15/1936. sz. honvédelmi miniszteri rendelet a „Légoltalmi Utasítás”. A törvény előírta, hogy minden 14 és 60 év közötti magyar állampolgár, nemre való tekintet nélkül, légoltalmi kötelezettség alá esik. A honvédelmi miniszter jogköre lett a városok, községek, legfontosabb üzemek, ipartelepek stb. veszélyeztetettségének megállapítása és besorolása. Pontosan meghatározták a légoltalom fogalmát, feladatát és vezetési struktúráját. A honvédelmi miniszter a légoltalom irányítását az Országos Légvédelmi Parancsnok útján végezte. A Magyar Királyság vezetői a társadalom széles rétegeinek mozgósítását és tájékoztatását az 1937. december 5-én megalakított Légoltalmi Liga alapjain képzelték el. A Liga társadalmi szerveződés volt, amely az ország közigazgatási tagozódásának megfelelően épült ki. Fő feladata a lakosság légoltalmi felkészítése és a hatósági feladatok társadalmi támogatása volt.
A Nemzetközi Polgári Védelmi Nap alkalmából ezen a területen dolgozó minden kedves volt és jelenlegi Polgári Védelmi-s ismerősünknek, barátunknak, volt munkatársaknak minden jót, Erőt, Egészséget kívánunk!
Emlékezzünk azon volt munkatársakra is, akik sajnos már nem lehetnek közöttünk!
FPVKSZ Elnökség
OLYMPUS DIGITAL CAMERAOLYMPUS DIGITAL CAMERA
https://fpvksz.hu/wp-content/uploads/2024/02/logo_transzparens3-175x300.png00HejuszIhttps://fpvksz.hu/wp-content/uploads/2024/02/logo_transzparens3-175x300.pngHejuszI2021-02-28 09:34:152024-02-24 12:48:05Nemzetközi Polgári Védelmi Nap
Közel három éve nem csak az évtől búcsúzunk kötetlen év végi beszélgetés, emlékezés keretében, hanem azon megemlékezünk tagtársaink kerek évfordulós születésnapjáról is. Sajnos ez a rendezvény 2020 decemberében elmaradt. Így most a hétvégén legalább a megemlékezést megtarthattuk az első csoportnak a járványügyi előírások betartásával. Az átadáson az érintettek részére az ajándékokat a Szövetség elnökségéből Sebes Péter nyá. pv. ezredes Úr FEB elnök, Puzder Attila nyá. pv. alezredes Szakmai alelnök és Hejüsz István nyá. pv. alezredes Ügyvezető elnök adta át. Az ünnepeltek részére 15 perces intervallumokban került átadásra Szövetségünk ajándéka.. Ezúton is Nagyon sok boldog születésnapot és nagyon jó egészséget kívánunk. Folytatás következik!
Igaz, hogy az idei év érdekes módon a jubileumok, évfordulók éve, hisz 150 éves a Magyar Tűzoltóság, 20 éves a Katasztrófavédelem, 85 éves a Magyar Polgári Védelem és 10 éves ez a vörösiszapnál nyújtott nagy helytállás, ahol az elvégzett feladatok zömmel polgári védelmi jellegűek voltak.Nehéz mindenről megemlékezni hivatalosan, de sokszor megtesszük ezt személyenként is személyesen, vagy barátainkkal együtt visszaemlékezve a nagy idők nagy eseményeire.
